Kicsimanó
Kismama hétköznapjaim, gondjaim, örömeim...

Boszi barátság

2009 január 10. | Szerző: kissmo |

Megszületett Petra első rajza. Úgy történt, hogy megkaparintotta a tollam. Csak később vettem észre, amikor már összerajzolta kicsit az arcát. Gondoltam, akkor adok neki egy papírt és zsírkrétát. Megmutattam neki, hogy nyomot hagy a papíron. Onnantól kezdve ő is gyakorolta. Húzott egy vonalat, aztán nevetett nagyokat. Örült, hogy nyomot hagyott a papíron. De csak kb 5 percig tartott az öröm. Utána elkezdte dobálni a zsírkrétákat, meg a szájába tömni. Hiába mondtam, hogy nem, csakazértis nyomatta befelé. Kénytelen voltam elvenni tőle. Így csak egy rajz született. De azt eltettem.

Boszival egész jól alakul a kapcsolatuk. Mostmár Boszi sem fél tőle. Naphosszat kergetőznek. Boszi fekszik valahol, Petra egyből elindul felé. Kicsit simogatja, aztán megpróbálja a farkát a szájába tömni, mármint a Boszi farkát a Boszi szájába. Közben jókat nevetett. Boszi a mancsával próbálta hárítani a “támadást”. De nem engedte ki a karmát. Viszont így is van néhány karmolás Petra kézfején. Nem nagyok, csak olyan kis felületi karcolások. Viszont ő meg sem érezte. Csak ment utána az új búvóhelyekre, és piszkálgatta tovább. Olyan is volt, hogy két kézzel megtámaszkodott a bundáján. Igazi jó barátok lettek! Még lefejelni is megpróbálta az oldalát. Haláli volt! Ment utána és mondta, hogy “damm”.

Jó játék még a csiki ujjak játék. Ez úgy néz ki, hogy én az ujjamat felé sétáltatva mondom, hogy “jönnek a csiki ujjak, jönnek a csiki ujjak” szépen ütemesen. Ő erre elkezd nevetni, izgulni. Amikor a tetőre hág a fezültség megcsikizem, és kezdődik minden előlről.

Jelentem a család tisztaságmániás tagja is megszületett. Kicsilány fogja a papírtörlőt, és megy letörölni az asztalt. Lassan remélem mosogatni is fog! 🙂

Elnézést attól, aki eszik. Ma Törpi 4x is kakilt. Nem keveset! Minden alkalommal ruhát kellett váltani. Remélem, nem hasmenés!

Kezd Manónak kinyílni a csipája, azaz megnyílvánul a csöpp akarata. A “nem” egyenesen igent jelent. Azt hiszi. Erősnek kell lennem. Ráadásul, ha kötöm az ebet a karóhoz, pláne hogy még hisztikére is fakad. Szerencsére egyelőre az elterelés sikerre visz, és hamar elfelejti, hogy valamilyen falba ütközött. Pl ma is a fürdőkádban. Nem engedem, hogy a fönt lévő tusfürdőket levegye. A kád széléről rendben van, de a polcról nem lehet. Ő miégis mindig próbálkozik. Ahányszor elveszem a kezét, és mondom hogy nem, annyiszor próbálja újra egyre erőszakosabban. Aztán egy idő után kifakad. Na, akkor kell valami érdekesebb dolgot kitalálnom.